Mikor kell szervizbe rohanni az autóklímával, mire figyelj a szezonon kívül és hogyan betegít meg, ha legyintesz a karbantartásra?
Mindegy, hogy egy árnyékos szobában a kánikula elől menekülve vagy a tél közepén a radiátor mellett ülve olvasod ezt a cikket, mert a klímával akkor is foglalkoznod kell, ha a naptár szerint ’nincs szezonja’ – és nem elég a nyaralás előtt két nappal kétségbe esve ellenőrizni, hogy van-e elég töltőgáz a rendszerben.
Ezt a cikket kb. 10 perc elolvasni, tehát ha csak egy konkrét kérdésedre van időd, akkor állj meg a téged érintő bekezdésnél (szó lesz például a felépítésről, a karbantartásról, a hibákra egyértelműen utaló jelekről, az ideális hőfokról) és térj vissza a fennmaradó információmorzsákhoz, amikor nagyobb nyugi vesz körül.
Emlékszel a szobányi méretű számítógépekre?
Azért találó a párhuzam, mert mai szemmel legalább ekkora csodálattal vennénk szemügyre az első klímarendszereket. A vonatokhoz épített berendezések például akkorák voltak, hogy egy egész vagont elfoglaltak – gondolj csak bele, mennyivel lomhább lenne a MÁV és potenciálisan mennyivel többet késne, ha ma is ekkora plusz súlyt kellene húznia.
Az ősi típus az autóknál is több sebből vérzett, bár ezzel az akkori tulajdonosok együtt tudtak élni. Egyrészt a csomagtartó több mint felét elfoglalta, másrészt a rendszer időnként magától működésbe lépett, mert a motor és a klímakompresszor állandó kapcsolatban voltak egymással (később ezt az elektromos váltórendszerrel oldották meg).
Mindez valószínűleg mégsem gördített volna jelentős akadályt az értékesítés útjába, a második világháború viszont ebben az ágazatban is behúzta a kéziféket pár évre.
Érdekesség, hogy ezen a területen Európa durván elmaradt Amerikától, ahol már az 1950-es években természetesnek számított a hűtőrendszer a nagyobb autókban, az 1970-es évek közepére pedig négy autóból háromban volt légkondi.
Ehhez képest Európa-szerte csak az 1990-es években lendült be a klímabiznisz először a prémiumkategóriában, majd a 2000-es évektől általánossá vált.
Ma ott tartunk, hogy a három évtizede még luxusnak számító klíma olyan alapfelszereltség, ami nélkül alig néhány autó gurul le a gyártósorról és egy tényleg jó állapotú használtautó is nehezebben talál új gazdára.
A folyamatot aktívan követtem a szüleimnél, akik a cucchalmozás miatt ma alig férnek el a háromszintes házukban. Negyven év alatt mindent összevásároltak a palacsintasütőtől a masszázsfotelen át a salátacentrifugáig.
Így lesz kellemesen hűvös a kocsiban, azaz így épül fel a klímarendszer
A folyamatot a nyomás-, és a halmazállapotváltozás tartja lendületben, a lelke pedig a levegőt hűtő hűtőközeg, ami addig kering kocsi légterében, amíg beáll a kívánt hőmérséklet.
| A kezdetben forradalmi újdonságként ünnepelt hűtőközegről, a freonról viszonylag hamar kiderült, hogy brutálisan rombolja a környezetet és tönkre teszi az ózonréteget, ezért minél gyorsabban ki akarták vezetni. A helyettesítőjét a lényegesen kíméletesebb R-134a-ban találták meg, amelyből autótípustól függően kb. 400-950 grammot töltenek a rendszerbe (persze az olyan böhöm járművekhez, mint a buszok több kg-ra van szükség). |
A rendszer előszobája a kompresszor, amely először összesűríti a gázt – ezzel némileg növeli annak hőmérsékletét –, aztán továbbküldi a kondenzátorba. Itt lejátszódik a már említett halmazállapotváltozás, azaz a gázból folyadék lesz (a kísérő hőt pikk-pakk eltünteti a menetszél vagy a ventilátor).
A hűtőközeg ezután a szárítóba suhan, amely párátlanít, kiszűri a felbukkanó szilárd szennyeződéseket – ezzel vigyáz a berendezésre –, majd a magas nyomású, cseppfolyós anyag a magas és alacsony nyomású oldalt hídként összekötő expanziós szelephez halad, ahol a nyomáscsökkenés miatt a hűtőközegből gáz lesz.
A nyomásesés természetesen a hőmérsékletet is csökkenti, ami hűti a párologtató felületét és kellemesen hűvös levegőt juttat az utastérbe a ventillációs rendszerrel. A kör innen újraindul, vagyis a kis nyomású hűtőközeg visszaáramlik a kompresszorhoz.
Fontos, hogy ha a bekapcsolt klímával egy helyben álló kocsi alatt pár perc múlva nem látsz víztócsát, akkor a lehető leghamarabb gurulj el egy szervizbe, mert gond van a rendszerrel és előbb-utóbb kialakulhat egy kellemetlen baktériumtenyészet.
Azt tudtad, hogy a lehűtött levegőhöz mindig keveredik friss, meleg levegő is?
Egyszer kiszámoltam, nagyjából mennyit dobtunk ki öt év alatt jó vásárnak hitt cuccokra, amik miatt l
Ennek azért örülünk, mert különben olyan fagyos állapotok alakulnának ki a kocsiban, hogy a nyári kánikulából pár csavarással majdnem Szibériába teleportálnánk magunkat.
Az óraműpontosságú rendszert az autógyártók és a klímatervezők finomra hangolt együttműködéssel fejlesztik, hogy az újonnan piacra dobott modellekben a klíma teljesítménye is a lehető legjobb legyen. A munkájuk során figyelembe veszik a szellőztetőrendszert, az utastér legbeömlőinek számát, elhelyezkedését és az utastér hőszigetelését.
Persze, ahol szűkös büdzséből kell összerakni egy viszonylag jól működő verdát, ott az utolsó pont csorbát szenved a vékonyabb ablakok miatt. Azt pedig te is tudod, mennyit számítanak a lőerők és a kilowattok, mert ha ültél már olyan autóban, ahol ezekkel spóroltak, akkor megtapasztalhattad, hogy a kompresszor lekapcsol, amikor elpadlózod a kocsit és magasabb lesz az alapjárat fordulatszáma. Persze ezzel simán együtt lehet élni, főleg azért, mert a kisautók általában kevesebbet esznek, aminek előnyét egész évben lehet élvezni. Igaz, hogy egy 200 lóerős vadállatnál szinte semmit nem érzel a hűtés miatt elvesző teljesítményből, viszont az eszik is rendesen – valamit valamiért, ugye.
A kulturált klímázást az egészséged is meghálálja
Ez nem az a kérdés, amire a válasz fekete vagy fehér. Az a szép benne, hogy ezernyi árnyalat közül v
A komfortos hőmérséklet nemcsak a kellemes vezetési élményért felel, hanem a koncentrációt és a közérzetet is pozitívan befolyásolja. Jó eséllyel más hőfok jelenti neked és nekem az optimumot, de az biztos, hogy egyikünknek sem tesz jót, ha túltoljuk a hűtést, mert így a forróságba kilépve hirtelen olyan ólmos fáradtság telepszik ránk, hogy napszaktól függetlenül azonnal el tudnánk aludni.
Ez még csak kellemetlennek mondható, abból viszont már baj lesz, ha ráadásként közvetlenül magunkra fújatjuk a hideget, mert ezzel borítékolható egy megfázás, rosszabb esetben ízületi gyulladás.
Tudom, hogy szíved szerint a kinti 35 fokból a napon parkolt, 50 fokos kocsiba pattanva rögtön 22 fokos levegőt fújatnál az arcodba, hogy felfrissülj, de ez borzasztó ötlet (nemcsak az egészséged, hanem a rendszer miatt is). Jobban jársz, ha a klíma elindítása előtt lehúzod az ablakokat és vársz 5-10 percet, amíg egy kicsit lehűlnek az átforrósodott műanyag részek, ablakok.
A hőfok beállításánál azt vedd alapnak, hogy a külső hőmérsékletnél lehetőleg 5-8 fokkal legyen hűvösebb a kocsiban – bár a számokkal fontosabb a hőérzet. Ez azt jelenti, hogy a 33 fokban felesleges 22 fokot beállítani, mert ahhoz képest már a 25-28 fok is felüdülés lesz.
Elég a sufnitisztítás vagy kell a szerviz?
A rendszer felépítése megválaszolja, miért lényeges a rendszeres ellenőrzés, karbantartás és miért kell időnként tölteni: a zárt rendszer ellenére a halmazállapot-változás miatt változik a hűtőközeg mennyisége, ezáltal a normál működéshez szükséges nyomás is.
A takarítással kapcsolatban annyit jegyezz meg, hogy azért van rá szükség, mert a párologtatóra kicsapódó pára több baktérium otthonos tenyészközege, amelyek között akad olyan, ami súlyos légúti betegségeket okoz. (Vészcsengőnek veheted, ha poshadt, penészes szagot érzel, ilyenkor amilyen hamar lehet menj el szervizbe.)
Ha egy autószerelőt kérdezel, akkor jó eséllyel rávágja, hogy az a biztos, ha a tisztítást évente, maximum kétévente szakemberre bízod. Ugyanakkor több fórumon lehet olvasni, hogy van, aki 3-4 évig nem ment ezért műhelybe, mert rendszeresen cserélte a pollenszűrőt, télen is elindította, ellenőrizte a rendszert, ami pöpecül működött és szezonban sem csökkent a teljesítménye.
| Mit csinálnak a szervizben? Először szemrevételezéssel átnézik a klímarendszert és ha nem találnak eget rengető hibát, akkor először kikapcsolt légkondival indítják el a motort, aztán bekapcsolják a berendezést – ha otthon csináltál már ilyet, akkor hallhattál ilyenkor egy kisebb csattanást, ami teljesen normális. Ha az utastérbe hideg levegő jön a belső ventillátorból, akkor nincs gond, sőt találkoztam olyan szakival, aki szerint ilyenkor a gáznyomást is felesleges ellenőrizni, mert a nyomáspróbát némi szivárgás kíséri – és a töltet ugye nem két forint. |
Nem fogom helyetted eldönteni, milyen gyakran keress fel egy szervizt, annyit viszont nyomatékosan kérek, hogy néhány hetente szezonon kívül is indítsd el a klímát, mert ha hónapokig üzemen kívül van, akkor kiszáradhatnak a tömítések és elillanhat a gáz.
Kétévente érdemes fertőtleníteni a rendszert, amit jobb, ha egy hozzáértő személy végez, mert laikusként százezres károkat lehet okozni (például, ha véletlen rossz helyre folyik a folyadék, azzal hazavághatod a fűtéselektronikát).
A másik kérésem, hogy a pollenszűrő cserére figyelj – az én kocsimon pár hónapja volt aktuális és szinte feketék voltak az újonnan még hófehér lamellák, pedig a javasolt időközönként veszek másikat.
| Mi van a fogyasztással? Természetes, hogy a klímahasználat megdobja a fogyasztást (általában 1-1,5 literrel). Nekem egy kisebb autóm van (1.2-es motorral), ami alapesetben 6-6,5 litert eszik 100 km-en és megérzem, hogy a hűtés visszavesz a teljesítményéből. Főleg a teljesítmény visszanyerése miatt egyszer leteszteltem, hogy mi történik, ha egy tényleg meleg (kb. 33-34 fok volt) napon az autópályán légkondi nélkül megyek. Mielőtt azt gondolod, hogy elment az eszem, szólok, hogy teljesen komfortos volt így utazni, mert lehúztam az anyósülésnél lévő ablakot és 120-nál kellemesen hűtött a menetszél (ezt egyébként neked is ajánlom kipróbálásra, mert nekem például komfortosabb volt, mint a légkondi). A kocsi megtáltosodott és úgy gyorsult, mint a 20-25 fokos tavaszi napsütésben és a fogyasztása is a 6-6,2 liter környékét súrolta a klímás 6,6-7 liter helyett. Ezt a tapasztalatomat azért írtam le, mert lehet, hogy neked is kisebb autód van, aminek különösen a pályán hiányolod a kieső teljesítményét, amit egy kis kompromisszummal legalább néhány útra szeretnél visszakapni. (A városba érve persze már én is felhúzott ablakkal és klímával közlekedtem.) |
